Újabb könyvet fejeztem be, amiről úgy döntöttem megosztom a véleményem a nagyérdeművel. A könyvre az egyik kedven slash írom ajánlotta a facebook csoportjában, és egyből tudtam, hogy ezt el kell olvasnom. Ez a könyv pedig nem más mint: Madeline Miller: Akhilleusz dala
Már a cím sokat sejtett, hiszen Akhilleusz neve benne él a köztudatban. Az ő történetének egy része tananyag a középiskolába, így nem árulok el titkot, hogy az írónő sem változtatott ezen. A trójai háború cselekménye, eseményei tökéletesen követik az Iliászét (már amennyire emlékszem rá), de mivel én csak felületesen olvastam, nekem néhány újdonsággal is szolgált. A kötet végén pedig találunk egy kis lexikont is, ami az isteni és emberi szereplőkről tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat. Látszik, hogy az írónő mélyen elmerült a történelemben, mitológiában és a görög hagyományokban. Ebből is a legrégebbit vette figyelembe. így Akhilleusz nem volt semmilyen folyóba belemártva és nem csak a sarkán sebezhető. Hallandóként van ábrázolva, aki bőven átlag feletti harci képességekkel bír, ugyanakkor megvannak benne a halandók hibái: makacsság, büszkeség.
De az Akhilleusz dala nem pusztán a trójai háború újramesélése, sőt maga a háború, csak a könyv felén túl kezdődi mg. Ez a könyv elsősorban Akhilleusz és Patroklosz barátságát, kapcsolatát mutatja be. Patroklosz neve is ismerős lehet azoknak, akik ismerik a trójai háború történetét. Ő az, aki Akhilleusz páncéljába öltözve segít a görög csapatokon, majd halála ráveszi Akhilleuszt, hogy térjen vissza a csatatérre. Ennél többet pedig nem nagyon tudni róla.
Az egész könyvet Patroklosz meséli el nekünk, az ő szemén keresztül látjuk a történteket. A könyv az ő gyerekkorával indít. Megtudjuk hogyan lett száműzött herceg, hogyan kerül Akhilleusz apjának udvarába és ismerkedett meg Akhilleusszal. Először gyűlölte, majd társa és barátja lett, végül pedig a szerelme. És ezt a kapcsolatot, mely 12 éves korukban kezdődött és kb. 30 éves korukba ért véget valami gyönyörűen írja le az írónő. Látjuk hogyan alakul mindkettőjükben ez a szoros kötetlék szerelemmé, melyet még egy istennő sem tud szétválasztani. Pedig Akhilleusz anyja, Thétisz nagyon próbálkozik, de ebben az egyben nem tud hatni a fiára.
Sokat tudunk meg arról. hogyan nevelkedett Akhilleusz, és persze vele együtt Patroklosz is, és ez nekem mind újdonság volt. Nagyon szimpatikussá tette Akhilleuszt, akit talán a mondákból úgy ismerünk, mint aki mindennél jobban hírnévre vágyik és talán kicsit gőgös és beképzelt. De ha elolvassuk ezt a könyvet teljesen más képet kapunk róla és, nekem nagyon tetszett.
A könyv vége természetesen az, amit várunk és tudunk is. De mivel nekem voltak hiányosságaim a görög a mitológiában értek meglepetések. A legvége pedig szívbemarkoló és könnyfakasztó. Ajánlom a görög történelem és a szerelmi történetek kedvelőinek, akik nem riadnak vissza a tragikus végkifejlettől.
